Szombaton a holland főváros volt az úti célunk, melyet sajnos elég korán megcéloztunk. A mi 6 fős szekciónknak van egy olyan különleges tulajdonsága, hogy nem tudunk elég korán felkelni ahhoz, hogy időben elkészüljünk, így a reggelt egy laza kocogással indítottuk, hogy elérjük a 7:48-as vonatot Leeuwarden felé. Ez után már simán zajlott a közel három órás vonatutunk Amszterdamba.
Megérkezvén egy óriási állomás tárult elénk, én talán a Harry Potter filmekben láttam utoljára ilyet... Gyalog szerrel indultunk a Madam Tussauds-ba jegyeinket lefixálni későbbre, majd pedig tovább egy kellemes hajóútra Amszterdam csatornáit felfedezve. Ezután körülbelül másfél órás kimenőt kaptunk az időpontunkig a múzeumba. Ezt a legtöbben tápanyag bevitelre használtuk ki...
A Madam Tussaudsban számos híresség élethű, gondos munkával elkészült viaszmását tekinthettük meg. Mondanom sem kell, rengeteg fénykép készült. Ezután a Tanárnőtől elbúcsúzva, aki sajnos hazaindult Budapestre, saját útjára indulhatott mindegyikünk.
A mi négyesünk (Laci, Karolina, Helga és jómagam) a várost indult felfedezni, egy újabb rövid élelemszerző körút után. A főbb látványosságok meglátogatása, mint a vörös lámpás negyed, a café shopok főtér, a múzeumok, megtettük azt, ami elmaradhatatlan: fényképezkedtünk az Iamsterdam felirattal is.
Ekkor azonban elkezdtek az események bonyolódni. Laci, még mielőtt a felirathoz értünk, úgy döntött, vicces dolog elszaladni és elbújni a városban valahol, hogy aztán megkeressük őt különböző üzenetek alapján. Ígyhát hárman indultunk a keresésére. Sajnos mielőtt sikerrel jártunk volna, Karolina is eltűnt. Ő azonban nyomtalanul. A rémület és kétségbeesés másfél órás kutatóexpedícióra buzdított minket egy idegen ország idegen városában, sötétedés után. Persze a telefonja lemerült, így hiába kerestük. Lacival újra összefutva úgy döntöttünk, étel mellett a melegben könnyebb gondolkodni, így egy isteni pizza társaságában értesítettük a Tanárnőt a pillanatnyi létszámveszteségről. Természetesen nem dobta fel a hír, de a vonaton hazafelé tartva a csoport többi otthon tartózkodó tagjától megtudtuk, Karolina épségben hazaért, így mindenki megnyugodva térhetett aludni, változó kitépett hajmennyiséggel...
Nem sokkal éjfél előtt értünk vissza a szállásra Mantgumbe.
A nap fontos eseményei közé nemcsak a Tanárnő hazautazása, az emberek eltűnése, de egy évforduló is tartozik:
!!!SÁNDOR LACI BETÖLTÖTTE 20. ÉLETÉVÉT!!!
Nagyonsok boldog születésnapot neki mégegyszer!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése